Természetes formájában minden mézbogyó 2-2,5 m bokrokká nő meg. Évszakonként váltanak leveleket és akár 50 évig is elél. A levelei ovális alakúak kékeszöldek, kicsit viaszos felszínűek, 8 cm hosszúak, 5 cm szélesek és keresztbe átellenesen nőnek. Virágrügyei a tavalyi év hajtásain jelennek meg az első kellemes tavaszi napok következtében. A mézbogyó virágai nem túl feltűnőek; tölcsér alakúak sárga és fehér színűek és akár 2cm hosszúak is lehetnek. Az időjárás függvényében a virágzás 20-30 napig tart. A virágai rovar megporzásúak, bár orosz megfigyelések alapján a szél is közrejátszik a megporzásukban. A kék mézbogyó hermafrodita, de nem önmegporzó, hiszen igényli a keresztbeporzást. Ezért van az, hogy nagyobb növényválaszték esetén a mézbogyó ültetvény nagyobb termést produkál. Tehát ugyanabból fajtából származó növények kisebb termést hoznak a rengeteg virágzás ellenére.
A kék mézbogyó gyümölcsei hosszúkás bogyók, melyek az áfonyára hasonlítanak, 1 cm átmérőjűek és 5 cm hosszúak. A bogyók akár 3 grammosak is lehetnek. A termések akár 20 magot is tartalmazhatnak, melyek puhák és észrevétlenek evés közben. Kellemes édes ízük van, néha kicsit kesernyések, ha régebbi fajtákról van szó.
A gyümölcs leve sötét és színező. Éretten a kék mézbogyó az áfonyával ellentétben sötét színű a keresztmetszetén.
Az 1950-es években, Oroszországban, úgy válogatták ki az első terméseket, hogy a mézbogyó levét természetes színezékként fel lehessen használni. Ám a jelenlegi új fajok termesztésénél már nem csak az édeskés íz a szempont, hanem a tárolási idő, a magas termés és a gépiesített szüretelésre is egyaránt ügyelnek a termesztők. Újabb orosz és kanadai mézbogyó fajok héja keményebb, ugyanakkor érnek maguk után hagyva egy száraz bogyóalapi rész. Ezáltal a mézbogyó szüretelésére és válogatására már gépiesített módszereket is lehet alkalmazni.
A gyümölcsöket hagyományos módszerekkel akár két hétig is lehet hűvös helyen tárolni. Habár az orosz mezőgazdasági akadémia (RASHN) szakértői úgy vélik, hogy a kék mézbogyó akár 3-4 hétig is tárolható. A kék mézbogyó fajok tárolhatósági ideje eltérhet. Az öregebb termések édesebbek, míg az újabbak fanyarabbak.
A gyümölcsök édesek, a kesernyés íz nem jellemző. A kék mézbogyók a szezon első gyümölcsei. Lengyelországban már május végén megérnek, lekörözve az epret is, hat héttel az amerikai áfonya érése előtt. Magyarországon az érési időszak május vége és június vége közé esik. Kék színüket 1-2 héttel a termés betakarítás előtt érik el.
Fontos, hogy leellenőrizzük, a termés valóban megérett-e, mert különben a gyümölcs nem lesz olyan kellemes ízében. A kék mézbogyó minden évben terem és termőképessége csak növekszik élete 15. évéig. Az egy éves palánta 2-3 évvel az ültetés után elkezd teremni, 4 évvel később pedig termése már jelentős. Általánosságban véve, a cserje 3 kg bogyót terem évente, de ez a szám elérheti akár a 8 kg-t is.
A kék mézbogyó számos vitamint tartalmaz, többek között karotint (Provitamin A), thiamint (B1), riboflavint (B2), folsavat (B9), piridoxint (B6), rutint (Р), pektineket és színanyagkat. Emellett tartalmaz természetes ásványi anyagokat (magnézium, nátrium, kálium, kalcium és foszfor) és egyéb mikroelemeket is (mangán, réz, bárium, bór, szilícium, jód), melyek kedvezően hatnak az emberi szervezetre. A C-vitamin tartalma (40–60 mg%) a citroméhoz hasonlítható. A kék mézbogyó 50%-kal több polifenolt és kétszer annyi antioxidánst tartalmaz, mint az áfonyafélék. Sőt, az összes eddig letesztelt gyümölcs közül, a kék mézbogyónak a legmagasabb az antioxidáns tartalma
A kék mézbogyó szárazanyag tartalma magas: cukortartalma 21% (főleg glükóz – 75%), szacharóz 11,4%, valamennyi fruktóz, galaktóz és ramnóz. A friss bogyók egyéb jelentős étkezési anyagokat tartalmaznak: szorbitot és inozitot, melyek a rák megelőzésében, a szívproblémák és a diabétesz legyőzősében jutnak fontos szerephez.
