Talaj
A kék mézbogyó talajok szempontjából majdnem mindenhol jól elél, kivéve mocsaras (kötött és agyagos) és száraz (laza és homokos) talajban. A száraz és laza talajban öntözést igényel, főképp az első és második évben, annak érdekében, hogy a növény sűrű, mély gyökereket tudjon kialakítani. Széles pH tartományt képes elviselni. A talaj lehet 5 és 8 pH között, de az enyhés savas 5.5 és 6.5 pH szintű talajban érzi magát legjobban a növény. Hideg és nyirkos területeken vagy ahol talajvíz található nem ajánlott, valamint a hosszú tavaszi árvizek is kedvezőtlen hatásúak. A kék mézbogyó jól tűri viszont a légszennyeződést, ezért városi körülmények között is jól termeszthető.
Víz
A kék mézbogyó a nedves területeket kedveli. Hét éves orosz megfigyelések alapján elmondható, hogy a száraz időszakok negatívan hatnak a növényre: a gyümölcs fejlődése és érési folyamata visszaesik, a termés leeshet, a növények fertőzési hajlama megnőhet, napégést szenvedhet. Az öntözés és nedves levegő viszont pozitív hatású és számottevően megnöveli a termés súlyát.
Fény
A kék mézbogyó leginkább a teljes napsütést szereti, de a félárnyékos helyeken is megmarad némileg csökkenő terméssel. A termés maximalizálása érdekében érje minél több fény a növényt, ám óvjuk meg a széltől.
Hőmérséklet
A kék mézbogyó teljes mértékben fagyálló, túlél akár –45°C-on is, virágai -8°C-ig bírják a fagyokat. Tavasszal levelei már fejlődnek mikor még hó borítja a talajt. A fiatal hajtások kibírják a –16°C-ot is.
Ápolás
A kék mézbogyó nem igényel magas szintű törődést. Pláne, az első években nem igényel különösebb metszést vagy növényvédelmet. Így is hosszú életű lesz, és 20-30 éven át fog teremni. Néhány alapvető ápolási tanácsot azonban érdemes betartani.
Ültetés
Ideális esetben a növények A 30 cm magasak, 2 vagy 3 hajtásuk van, 0.7 – 1 cm szélesek a gyökér nyaki résznél és gyökerei 20-25 cm hosszúak. A piaci kínálat főleg vegetatív úton szaporított, konténeres növényeket tesz ki. A vegetatációs időszak ideje alatt bármikor ültethetőek, habár az ősz (szeptember és november) a legkedvezőbb időzítés. Ajánlatos a kék mézbogyót olyan területekre ültetni ahol korábban krumpli, zöldség, és egyéb hagymás és gyökeres növények termettek. Az ültetés előtt érdemes gyomirtást és trágyázást elvégezni.
Íme egy követendő sablon a mézbogyó ültetvényeken:
- Kézi betakarítás esetén a sorok között 2,5-3,5 métert hagyjon ki. A sorokban 1.0-1.5 métert. (A számok kereskedelmi ültetvényekre vonatkoznak 2500-4000 növény/hektár esetén.)
- Gépiesített betakarítás esetén a sorok között 4.0–4.5 métert hagyjon ki. A sorokban 0.5–0.7 métert. (A számok kereskedelmi ültetvényekre vonatkoznak maximum 5000 növény/hektár esetén.)
- A gödör méretét a növény gyökereihez kell igazítani. Ajánlott komposztot és más organikus anyagokat önteni a gödörbe. A növényeket 5 cm-el mélyebbre kell ültetni a cseréphez vagy termesztő zsákhoz képest.
- A talaj a cserjék körül mindenkor legyenek locsolva és feltöltve.
- További ápolási feladatok: gyomlálás, soralj- és sorközművelés 5-8 cm mélyen. Az utóbbi kettőt érdemes ősszel csinálni, amikor a levelek már lehullottak. A soralj művelés legyen sekélyebb a cserjékhez közelítve, hogy a gyökerek ne sérüljenek. A sorközművelés esetében lehet mélyebben is.
A legtöbb kék mézbogyó nyílt beporzású. Praktikusabb 2-3 fajtát ültetni egyszerre, hogy a keresztbeporzás elve érvényesülhessen: azaz minél több fajta, annál több termés. A keresztbeporzó fajtákat sorosan (vagy pedig többsoros blokkokban) ültessük egymás mellé. Ne keverjük a fajtákat sorokon belül, így megőrizhetjük a betakarítás rendezettségét.
Metszés
Az ültetés utáni első 5-7 évben, a kék mézbogyót jellemzően nem szokás metszeni. Azonban 8-10 éves termesztést követően már rendszerezett lesz a metszés. A legjobb idő erre az ősz, amikor már a levelek lehullottak vagy a tavasz, március elejéig. A metszés során ritkítjuk a koronát, rövidítjük a vázágakat (lefelezzük őket). A 20-25 éves növények esetén, a fiatalító metszés a leghatékonyabb (30-40 cm magasságban a talajtól). A cserje a metszést követő harmadik tavasszal nyeri el formáját, amikor 10-15 ága ismét megerősödött.
Kórokozók és kártevők
Ha az időjárás kedvezőtlen, néhány fajta a lisztharmat és napégés tüneteit mutathatja. A kártevők tekintetében molyra, levéltetűre vagy takácsatkára (száraz kontinentális nyarak alkalmával) szórványosan fordulnak elő. Esetenként pajzstetvek is felüthetik a fejüket. Szerencsére elmondható, hogy a kék mézbogyó ritkán esik kórokozók és kártevők áldozatául.
Trágyázás
Mielőtt nekivág egy kisebb őszi telepítésnek, a területet meg kell trágyázni organikus trágyával (trágya, komposzt, tőzeg), pl. 8-10 kg-val / m2. Ha nem áll elég trágya a rendelkezésére, koncentráljunk az ültetőgödrök feltöltésére tápanyaggal. Elég 10 kg fermentált trágyát vagy komposztot szórni minden gödörbe, 40-50 gramm monokalcium-foszfátot és ugyanennyi kálisót. Amennyiben az ültetési helyszín alaposan megmunkált és feltöltött, az ültetés utáni 3 évben minimális trágyázást igényel a növény. A fiatal növényeket 2-3 alkalommal kell táplálni a növekedési időszakukban. Egyszer tavasszal, április elején: 20 g karbamidot, 30 g ammónium-nitrátot vagy 40 g ammónium-szulfátot kell szórni 1 négyzetméternyi felszínre a cserje körül. A második alkalommal, nyáron, július elején a betakarítás után összetett ásványi trágyát kell használni: 25-30 g trágyát kell 10 liter vízben feloldani és 5 liter / növény dózisban alkalmazni. A folyékony trágya oldalt (1:4) még hatásosabb, ha 10 liternyi dózist használ fel növényenként. Egy előgyártott trágyát önthet a növényeire ápoláskor (60–80 g/m2). Ősszel, a harmadik trágyázás alkalmával, használhat dúsított, organikus trágyát (humuszt vagy komposztot) kb. 8–10 kg/m2-en a cserjék körül. A savas talajokat érdemes mezőgazdasági mészkővel gazdagítani 3-4 évente az őszi munkálatok előtt (200–300 g mészkő / m2). Az idősebb növényeket (6-7 éves kórtól) lehet szezononként kétszer trágyázni, tavasszal és ősszel, 1,5-szer növelve a korábbi dózisokat. Ősszel kerüljük a nitrogén kijuttatását, mert növeli a növények fagyérzékenységét.
Soraljak takarása és gyomirtás
Évente érdemes magas mikrobiológiával és beltartalommal rendelkező komposzttal és faaprítékkal takarni a sorok alját, hogy minél kevesebbet kelljen gyomirtással foglalkozni. A faapríték és a komposzt segíti a mikrobiológiai kapcsolatok erősödését és a gomba túlsúlyos környezet kialakítását, ami a cserjéket támogatja a biológiai tápanyag utánpótlási szemlélet mentén. Szükség esetén az agroszövet kiválthatja vagy kiegészítheti a faaprítékos takarást.
